Adó 1% – nem kell hősnek lenni
Az egy százalékos törvény rövid története
Hogyan lett Magyarországon lehetőség arra, hogy az adófizetők maguk döntsenek adójuk egy részéről? Az 1%-os rendelkezés útja 1996-tól napjainkig.
Megjelent:
Az, hogy az adófizetők maguk döntenek a befizetett adójuk egy kis részéről, ma már magától értetődőnek tűnik. Pedig a lehetőség alig több mint tíz éve létezik, és Európában is újdonságnak számított.
A civil szervezetek újjászületése
A rendszerváltás környékén ugrásszerűen megnőtt a civil szervezetek száma. 1987-ben újra lehetővé vált alapítványokat létrehozni, 1989-ben pedig megszületett az egyesülési jogról szóló törvény, amely mindenkinek garantálta, hogy szabadon társulhasson másokkal. A kilencvenes évek elejére már több tízezer alapítvány és egyesület működött az országban, a sportkluboktól az iskolai alapítványokon át a természetvédő csoportokig.
Ezeknek a szervezeteknek a működéséhez pénz kellett, és sokáig nem volt világos, hogyan lehetne az államnak úgy támogatnia őket, hogy ne a minisztériumok döntsék el, ki kap és ki nem.
Az ötlet: döntsenek az adófizetők
A megoldás az volt, hogy a döntést az állampolgárokra bízzák. Mindenki maga mondja meg, melyik szervezet érdemli meg a támogatást, és a pénz a befizetett adójából megy. Így nem kell külön pályázni, és a szervezetek közvetlenül azoktól kapnak visszajelzést, akiknek dolgoznak.
Az 1995 végén elfogadott személyijövedelemadó-törvény már tartalmazta az elvet, a részletes szabályokat pedig az 1996. évi CXXVI. törvény rögzítette. Az első rendelkezésekre 1997 tavaszán került sor, az 1996-os jövedelmek után.
A második egy százalék
Az egyházak finanszírozását is új alapokra helyezték. Az adófizetők egy második 1%-ot egy általuk választott egyháznak ajánlhatnak fel, vagy, ha nem kívánnak egyházat támogatni, egy kijelölt állami célra. Ez a lehetőség néhány évvel később, az évtized végére épült ki a mai formájában.
Ami azóta változott
A szabályok az évek alatt többször finomodtak: pontosították, mely szervezetek lehetnek kedvezményezettek, hogyan kell a felajánlásokat felhasználni és elszámolni, és az APEH azóta évről évre nyilvánosságra hozza, melyik szervezet mennyit kapott.
Egy dolog nem változott: a felajánlás önkéntes, ingyenes, és teljesen rajtad múlik, kinek adod. Kevés olyan pont van az adózásban, ahol ilyen közvetlenül beleszólhatsz, mi történjen a pénzeddel.
A kedvezményezettek mai köréről itt írunk.